Messziről érkeztem, hogy ezen a Földön élhessek. Megtanultam nevetni, hogy megismerjem az örömet, megtanultam sírni, hogy megismerjem a bánatot. Megtanultam hibázni, hogy felismerjem a tanulságot, megtanultam szeretni, hogy megismerjem a barátságot. Megtanultam szenvedni, hogy, felismerjem a boldogságot. Szerettem, nevettem, boldog voltam, hibáztam, csalódtam, sírtam és szenvedtem, hogy megismerjem a szerelmet. Megtanultam álmodni, hogy elmenekülhessek egy olyan világba, amit csak én ismerek, ahol igazán önmagam lehetek. Ahol azt tehetem, s azzá válok, ami szívem leghőbb vágya: írhatok. S ki volt a Tanítóm? Az élet tanít meg élni minket egy olyan helyen, amit mi álmodtunk meg magunknak. Megtanít küzdeni egy álomért, ami az életnek értelmet ad, amit egy hajszál választ el a valóságtól. Tépjük el a hajszálat, hogy boldogok lehessünk. Ez maga az Élet.
Írta: Geosits Bettina |