Szívemnek Gyásza

(részlet)

A tél, mely rideg volt és nyirkos,
Oly kegyetlen, hűvös és gyilkos...
Pihenőt fújva bújt meg a hegyek mögött,
Mezítelen fákon tavaszi szellő lökött.

... (1 vsz.)

Egy éve már, hogy börtönödbe zártál,
Egy éve már, hogy öleléssel vártál.
Telnek a napok, hónapok rohannak tova,
De az én szívem még mindig vak, s ostoba.

... (4 vsz.)

Könnyek, könnyek keresű könnyek,
Melyek akaratlanul is szemembe szöknek
Gyűlölöm... gyűlölöm a végzet harangját,
Átkozom... átkozom az ördög haragját.

Korbács, mely újra és újra testemet szabdossa,
Méreg, mely torkomon leöntve lelkemet mardossa.
Gondolat, mely eszemet veszi el rabolva,
Kés, mely pusztít,gyilkol, szívembe hatolva.

Írta: Geosits Bettina