Bánat és Öröm- Ábránd és Valóság

(részlet)

Bánat. Felégetett, koromtól sötét, törött szárnyak.
Öröm. Távolban fénylő, ismeretlen, ködös árnyak.
Bánat szülte végtelen sok, hegyes tű,
Öröm szülte csalfa, hazug eskü.

Hátam mögött összeomlott hidak robaja,
Nem enged vissza menni a múlt édes sóhaja.
Előre sincs út. Szakadék szélén állok.
Szárny nélkül röptető csodára hiába várok.

... (3 vsz.)

Remény utolsó foszlánya hirtelen elmenekül.
És most itt vagyok. Eltaposva.
Haldokolva. Roskadozva.
Magányosan. Egyedül.

                                                                                                       Írta: Geosits Bettina